Kettőstömegű lendkerék: benzinesben is van, és ugyanúgy tönkremegy?
Írta: Kovács Bence - - 9 perc olvasás

Röviden
- A kettőstömegű lendkerék a modern turbóbenzinesekben is gyakori, nem csak dízelekben.
- Az alapjárati és leállításkori csörgés, valamint az elinduláskori rángás a kopás árulkodó jele.
- A cseréje szinte mindig a kuplunggal együtt történik, ezért különösen költséges tétel.
Sokan úgy tudják, hogy a kettőstömegű lendkerék tisztán dízeles alkatrész, ezért egy benzines autónál eszükbe sem jut vele foglalkozni. A valóság az, hogy a modern, turbófeltöltős benzinesek jelentős részében ugyanúgy ott van, és ugyanazokkal a tünetekkel megy tönkre, mint a dízeleknél. Ebben a cikkben tisztázom, mire való ez az alkatrész, miért került a benzinesekbe is, és hogyan ismeri fel a kopás jeleit egy használt autó megnézésekor. A tét nem kicsi, hiszen a cseréje a kuplunggal együtt a súlyosabb tételek közé tartozik.
Mi az a kettőstömegű lendkerék, és mit csinál?
A kettőstömegű lendkerék a motor és a sebességváltó közé épített alkatrész, amely a főtengely lökésszerű nyomatékát tompítja, mielőtt az a hajtásláncba jutna. Ahogy a neve is mutatja, két tömegből áll, amelyeket ívelt rugók és egy csúszó kapcsolat köt össze, így a két rész egymáshoz képest kis mértékben elfordulhat. Ez a szerkezet nyeli el a hengerekben lezajló robbanások egyenetlen lüktetését, mielőtt az a váltóba és a kerekekhez érne. Egyszerű merev lendkerékkel ez a tompítás jóval durvább lenne, és minden gyorsítás rángatással járna.
A feladata tehát kettős: egyrészt kényelmesebbé teszi a vezetést, mert kisimítja a motor lökéseit, másrészt védi a sebességváltó fogaskerekeit a fárasztó terheléstől. Alacsony fordulaton, erős nyomaték mellett a motor különösen egyenetlenül forgatja a főtengelyt, és éppen ilyenkor van a legnagyobb szükség a csillapításra. A rugós szerkezet felfogja ezeket a rezgéseket, és lágyan adja tovább az erőt. Emiatt lett a modern hajtásláncok szinte alapfelszereltsége, függetlenül attól, hogy dízel vagy benzin hajtja.
Fontos tudni, hogy a kettőstömegű lendkerék kopó alkatrész, nem örök életű. A belső rugók idővel megfáradnak, a csúszó felületek elhasználódnak, és a két tömeg között egyre nagyobb holtjáték alakul ki. Ez a folyamat lassú és alattomos, mert az autó sokáig szinte észrevétlenül hordozza a kezdődő hibát. Amikor viszont a játék elér egy szintet, a tünetek gyorsan felerősödnek, és a lendkerék hangosan jelzi, hogy elfáradt.
Miért van benzinesben is, ha sokan dízelesnek hiszik?
A tévhit onnan ered, hogy a kettőstömegű lendkerék a dízelekben terjedt el először, ahol a magas kompresszió és az erős nyomaték miatt különösen durva a motor lüktetése. A downsizing korszakában azonban a benzinesek is kicsik, turbósak és nagy nyomatékúak lettek, méghozzá már alacsony fordulaton. Egy modern, feltöltős benzines a nyomaték jellegét tekintve sok szempontból úgy viselkedik, mint egy dízel. Ezért a gyártók ugyanazt a megoldást alkalmazzák: a rezgéseket kettőstömegű lendkerékkel csillapítják.
A háromhengeres kis benzinesek terjedése tovább erősítette ezt a folyamatot. Kevesebb henger egyenetlenebb járást jelent, a start-stop rendszerek pedig újabb terhelést rónak a lendkerékre az állandó indítás és leállás miatt. Mindezek együtt olyan igénybevételt jelentenek, amelyet a régi, merev lendkerék nem tudna kényelmesen kezelni. A gyártók így a kényelem és a váltó védelme érdekében a benzinesekbe is beépítik a rugós szerkezetet.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a népszerű turbóbenzines motorok jó részében kézi váltó mellett kettőstömegű lendkerék dolgozik, és sok duplakuplungos váltó is épít rá. Egy másfél literes turbóbenzines kombi vagy egy kompakt hatchback tehát ugyanúgy érintett lehet, mint egy dízel. Aki benzines autót néz, és eleve kizárja ezt a hibalehetőséget, könnyen meglepetésbe futhat. Érdemes ezért a benzineseknél is ugyanolyan figyelmet fordítani a lendkerék tüneteire, mint a dízeleknél.

A kopás tünetei: mire figyeljen a próbaúton?
A leggyakoribb és legkorábbi jel az alapjárati csörgés vagy zörgés, amely a motortér felől hallatszik, és üresben, kinyomott kuplung mellett gyakran megváltozik. Amikor a lendkerék belső rugói és ütközői kikopnak, a két tömeg csörömpölve ütődik egymáshoz, és jellegzetes, fémes kelepelést ad. Ez a hang melegen sokszor tisztábban hallható, mert a hőtágulás után nagyobb a játék. Kinyomott kuplungnál a hang jellege megváltozhat, ami tovább erősíti a gyanút.
A második árulkodó jel a motor leállításakor és indításakor hallható csattanó, csörgő hang. Amikor elfordítja a kulcsot és a motor leáll, a kifutó főtengely átlendül a rugókon, és egy kopott lendkerék ilyenkor jól hallható zörejt ad. Ugyanez indításkor is jelentkezhet, amikor a motor átbillen a kompresszión. Ez a leállításkori csörgés az egyik legmegbízhatóbb tünet, ezért figyeljen rá tudatosan minden egyes indításnál és leállításnál.
A harmadik jel már menet közben érezhető: elinduláskor és alacsony fordulaton rángás, remegés jelentkezik, amely a padlón és a pedálokon keresztül is érződik. Amikor alacsony fordulaton, magas fokozatban erőlteti a motort, a kopott lendkerék nem tudja rendesen csillapítani a lökéseket, és az autó ugrálva, rángatva reagál. Néha a váltó felől is fémes kelepelés hallható terhelésváltáskor. Ezek a tünetek külön-külön is gyanúsak, együtt pedig szinte biztosan a lendkerékre mutatnak.
Hogyan tesztelje a lendkereket a helyszínen?
A vizsgálatot hideg motorral kezdje, mert az indítás pillanata és az első percek sokat elárulnak. Kérje meg az eladót, hogy a találkozóig ne járassa be az autót, így Ön hallja a hidegindítás hangját és a felmelegedés közbeni változásokat. Nyissa fel a motorháztetőt, kapcsolja ki a klímát és a rádiót, majd hallgassa az alapjáratot csendben. Nyomja ki és engedje vissza a kuplungot néhányszor, és figyelje, változik-e a zörgés jellege.
Ezután pörgesse fel röviden a motort üresben, majd engedje vissza alapjáratra, és hallgassa, ahogy a fordulat leesik. A kopott lendkerék a fordulat esésekor gyakran ad egy csörgő, kelepelő hangot, mert a rugókon átlendülő tömeg megütődik. Végül állítsa le a motort, és figyeljen a leállításkori csattanásra, majd indítsa újra és hallgassa az indítás hangját is. Ezt a leállítás-indítás próbát érdemes többször megismételni, mert a tünet nem mindig jelentkezik azonnal.
A próbaúton keresse meg tudatosan azt a helyzetet, amely a lendkereket terheli: magas fokozatban, alacsony fordulaton, finoman gázt adva figyelje, rángat-e az autó. Egy üres, biztonságos útszakaszon induljon el többször alapfordulatról, és érezze, egyenletesen veszi-e fel az erőt, vagy remegés kíséri. A fékezés utáni ismételt gyorsításkor is figyeljen a padlóból érkező vibrációra. Ha a hangok és a rángás együtt jelentkeznek, az erős jelzés a lendkerék elhasználódására.

Miért kerül olyan sokba a csere?
A kettőstömegű lendkerék önmagában sem olcsó alkatrész, de a valódi költséget a beépítés munkaigénye adja. A lendkerék a motor és a váltó között helyezkedik el, ezért a cseréhez a sebességváltót le kell szerelni, ami hosszú és összetett művelet. Sok modellnél a segédberendezéseket, a hajtótengelyeket vagy a kipufogó egyes elemeit is bontani kell hozzá. Ez a sok munkaóra teszi a lendkerékcserét az egyik legdrágább rutinjavítássá.
Mivel a váltót amúgy is le kell venni, a szakemberek a lendkereket szinte mindig a kuplungszerkezettel együtt cserélik. Logikátlan lenne ugyanis kétszer elvégezni ugyanazt a bontást, ezért egyszerre újítják fel az egész kapcsolatot: lendkerék, kuplungtárcsa, nyomólap, és sok esetben a kinyomócsapágy is. Ez a csomagban végzett csere összességében gazdaságosabb, de a végszámla így is tetemes. Éppen ezért a lendkerék állapota komolyan befolyásolja, mennyit ér az autó.
Vásárláskor sokat ér, ha az eladó be tudja mutatni egy közelmúltbeli kuplung- és lendkerékcsere számláját, dátummal és kilométerállással. Egy nemrég felújított hajtáslánc esetén ez a hiba a következő évekre kikerül a képből, ami valós előny. Ha viszont az autó sok kilométert futott, és erről nincs papír, akkor számoljon azzal, hogy a csere Önre vár. Ezt a lehetséges költséget vegye bele az alkupozíciójába, mielőtt megállapodik az árban.
Merev lendkerékre átalakítva: jó ötlet vagy csapda?
A kopott kettőstömegű lendkeréket sokan igyekeznek olcsóbban megúszni azzal, hogy merev lendkerékre alakíttatják az autót. Ez a megoldás első ránézésre vonzó, mert a merev lendkerék és a hozzá való kuplung olcsóbb, és nincs benne kopó rugós szerkezet. A gond az, hogy a gyártó nem szeszélyből tett a hajtásláncba rugós csillapítást, hanem azért, mert a motor rezgései enélkül máshová vándorolnak. Az átalakított autó ezért jellemzően durvábban, hangosabban, remegősebben viselkedik.
A merev lendkerékre átalakítás kényelmi hátránya alapjáraton és alacsony fordulaton a legfeltűnőbb, ahol a karosszéria és a váltókar is beleremeg a motor lüktetésébe. Ennél komolyabb gond, hogy a csillapítatlan rezgések a sebességváltót és a hajtáslánc más elemeit is jobban terhelik. Egyes motoroknál éppen ezért kifejezetten nem ajánlott az átalakítás, mert hosszú távon máshol okoz kárt. Rövid távú megtakarításért így könnyen nagyobb kockázatot vállal az ember.
Használt autó vásárlásakor derítse ki, gyári kettőstömegű lendkerék van-e még az autóban, vagy már átalakították merevre. Ha a próbaúton feltűnően durva, remegős a jármű alapjáraton és induláskor, kérdezzen rá, mit szereltek bele. Az sem mindegy, milyen minőségű alkatrészt építettek be korábban, mert a névtelen, olcsó lendkerék és kuplung hamar újra gondot okozhat. Ilyenkor mérlegelje, hogy a látszólagos olcsóság mögött nem egy rosszul megoldott javítás lapul-e.
Mit jelent mindez a használt autó vásárlásánál?
Ha nagy nyomatékú, turbós autót néz kézi váltóval, legyen az dízel vagy benzin, a kettőstömegű lendkeréket vegye be az ellenőrzési listájába. Különösen igaz ez a sokat futott, illetve a városi, rövid távú használatban koptatott példányokra, ahol a lendkerék többet szenved. Az alacsony fordulaton erőltetett, gyakran váltás nélkül nyúzott motor gyorsabban fárasztja el a rugós szerkezetet. Ezt a használati módot a szervizmúlt és az autó általános állapota gyakran elárulja.
A gyakorlatban a hallás a legjobb szerszáma: a csendben meghallgatott alapjárat, a leállítás és az indítás hangja, valamint a próbaúton érzett rángás együtt megbízható képet ad. Ne hagyja, hogy az eladó folyamatosan járó motorral, bekapcsolt rádióval terelje el a figyelmét a zörejekről. Ha a hangokat elnyomják vagy kimagyarázzák, az önmagában is óvatosságra int. A lendkerékhiba ugyanis könnyen elrejthető néhány percre, de egy tudatos vizsgálat előhozza.
Ha bizonytalan abban, amit hall, ne a saját fülére bízza a végső döntést egy több százezres tétel esetében. Kollégáimmal helyszíni állapotfelmérést végzünk Budapesten és Pest vármegyében, ahol a lendkerék tüneteit a hajtáslánc többi elemével együtt, tapasztalt füllel és műszerrel értékeljük. Időpontot a +36 30 676 6916-os telefonszámon tud egyeztetni, a csomagok ára 29 990 forinttól indul. Egy feltöltős autónál ez a felmérés bőven visszahozhatja az árát, ha időben kiszűri a fáradt lendkereket.
Külső szakmai forrás a témához: ADAC - autótesztek.
Kapcsolódó
Konkrét autót nézne? Ezek segíthetnek a döntésben.
Gyakori kérdések
Tényleg csak a dízelekben van kettőstömegű lendkerék?
Nem, ez elterjedt tévhit. A kettőstömegű lendkerék a dízelekben terjedt el először, de a modern, turbófeltöltős benzinesek jelentős részében is megtalálható, különösen a nagy nyomatékú és a háromhengeres motoroknál. A downsizing miatt ezek a benzinesek a rezgések szempontjából a dízelekhez hasonlóan viselkednek, ezért ugyanúgy szükségük van a csillapításra. Vásárláskor tehát benzinesnél is számoljon vele.
Meddig bír ki egy kettőstömegű lendkerék?
Erre nincs fix szám, mert az élettartamot elsősorban a használat módja szabja meg, nem pusztán a megtett kilométer. A sok rövid táv, a városi araszolás, az alacsony fordulaton való erőltetés és a kímélet nélküli indulások gyorsabban koptatják. Egy kímélő, országúti túlsúlyú használatban jóval tovább bír. Ezért a szervizmúlt és a használati jelleg többet elárul, mint önmagában a kilométeróra állása.
Lehet-e tovább autózni kopott lendkerékkel?
Rövid ideig jellemzően igen, de nem érdemes halogatni a cserét. Ahogy a belső holtjáték nő, a rezgések a kuplungot és a sebességváltót is jobban terhelik, ráadásul a szélsőségesen kopott lendkerék szét is eshet. Egy megfáradt lendkerék tehát idővel drágább kísérő károkat okozhat. Ha a tünetek egyértelműek, tervezze be a javítást, mielőtt komolyabb baj lesz belőle.
Miért drágább a lendkerékcsere egy sima kuplungcserénél?
Azért, mert maga a lendkerék is drágább alkatrész, és mert a beépítéshez a sebességváltót le kell szerelni. Mivel a váltó úgyis lekerül, a szakemberek a lendkereket a kuplungszerkezettel együtt cserélik, így egyszerre újul meg az egész kapcsolat. Ez a csomag több alkatrészt és sok munkaórát jelent. A végeredmény egy jóval nagyobb számla, mint egy önálló kuplungcseréé.
Jó megoldás a merev lendkerékre átalakítás?
Csak korlátozottan, és nem minden autónál. A merev átalakítás olcsóbb, de a gyári csillapítás megszűnésével durvább, remegősebb lesz a menet, főleg alapjáraton és alacsony fordulaton. Ráadásul a csillapítatlan rezgések a váltót és a hajtáslánc más elemeit is jobban igénybe veszik. Egyes motoroknál kifejezetten kerülendő, ezért érdemes alaposan mérlegelni, mielőtt emellett dönt.
Hogyan derül ki biztosan, hogy a lendkerék a hibás?
A tünetek egy része átfedésben van a kuplung és a váltó hibáival, ezért a hallott jelekből következtetni lehet, de a teljes bizonyosság gyakran csak a váltó bontásával adódik. A tapasztalt szakember a hangok jellegéből, a jelentkezés körülményeiből és a rángás mintázatából már a helyszínen nagy biztonsággal beazonosítja. Ha erős a gyanú, a következő lépés a hajtáslánc célzott átvizsgálása. Így elkerülhető, hogy feleslegesen bontsanak, vagy hogy a valódi hiba rejtve maradjon.


